Aktuális információk

2015-10-30

Járulékfizetés a hallgatói jogviszony megszűnése után

Akiknek tanulói/hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnt meg, diákigazolványuk 2015. október 31-ig érvényes, 2015. december 15-ig jogosultak egészségügyi szolgáltatásra (hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnése + 45 nap).

Amennyiben továbbra sem találnak munkát, nem tanulnak tovább vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak, akkor 2015. december 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, függetlenül attól, hogy az orvosi ellátást egyébként igénybe veszik-e vagy sem.

Egészségügyi szolgáltatási járulékként idén havonta 6930 forintot kell fizetni, december 16-tól december 31-ig naparányosan 3696 forintot kell a volt diákoknak fizetniük. A fizetési kötelezettség teljesítéséről első ízben a bejelentést követő hónap 12. napjáig (vagyis 2016. január 12-ig), azt követően pedig havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell gondoskodni. 

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2016. január 1-jétől 7050 Ft (napi összege 235 Ft). Ennek megfelelően a 2016. február 12-én esedékes járulékfizetési kötelezettséget már a módosult összeggel kell teljesíteni. A fizetési kötelezettséget a 15T1011-es számú nyomtatványon kell bejelenteni. Ha a volt diák jövedelem hiányában az egészségügyi szolgáltatási járulékot saját maga nem tudja megfizetni, lehetőség van arra, hogy a járulékfizetést helyette, a hozzájárulásával más, például valamelyik családtagja teljesítse. A járulékfizetési kötelezettség átvállalását a bejelentésben jelezni kell.

_______________________________________________________________________________________________________
2015-09-17
60 EUR-ra emeli a kormány a gépkocsivezetők külföldi napidíját
A kormány napi 40 euróról 60 euróra emeli 2016. januártól a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatottak – igazolás nélkül elszámolható – külföldi kiküldetéshez kapcsolódó napidíját, az erről szóló rendelet a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.

________________________________________________________________________________

2015-07-12

2016. ÉVI MUNKASZÜNETI NAPOK

2015. június 29-én megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2016. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. A rendelet szerint két szombat lesz munkanap az ünnepnapok körüli munkanap áthelyezés miatt. Ez azt is jelenti, hogy két négy napos hétvégénk lesz.A 2016. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

március 5., szombat munkanap

március 14., hétfő pihenőnap

október 15., szombat munkanap

október 31., hétfő pihenőnap

 

________________________________________________________________________________

2015-07-12

JÚLIUSTÓL ADÓKEDVEZMÉNYT KAPNAK A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK MUNKAADÓI IS

A munkavédelmi akcióterv kiterjesztéseként a július elsejétől a mezőgazdasági munkakörben alkalmazott 25 és 55 év közötti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltató 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthet az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból. A jogszabály alapján a kedvezmény a bruttó munkabér után jár, de legfeljebb 100 ezer forint után érvényesíthető.

A kedvezmény egész hónapra akkor érvényesíthető, ha a munkavállalót a hónap egészében mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltató által igénybe vehető kedvezmény összegét a rész- és a teljes munkaidő arányában kell csökkenteni.

________________________________________________________________________________

2015-07-12

JÚLIUS 1-JÉTŐL VÁLTOZNAK AZ IDŐSZAKOS ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK ÁFASZABÁLYAI

Július 1-jétől új szabály szerint kell meghatározni a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások teljesítési időpontját, azonban a változás 2016. január 1-től mindenkit elér. Ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja az áfatörvény tavaly elfogadott módosítása szerint. Vannak kivételek.

Az első ilyen kivételes szabály értelmében a fentiektől eltérően az adófizetés a számla kibocsátásának időpontjához igazodik abban az esetben, ha annak kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét (praktikusan tehát akkor, amikor az elszámolással érintett időszak letelte előtt jogosult a szolgáltató az ellenértékre). Látható tehát, hogy az adófizetési kötelezettség időpontja kapcsán a jövőben jelentősége lehet a bizonylat dátumának is.

A másik (szintén nem ritka) “kivétel” értelmében, amennyiben a fizetés esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítési időpont (és az adófizetési kötelezettség keletkezése) ehhez az időponthoz igazodik. Van itt azonban egy további korlát: az adófizetési kötelezettség legkésőbb az időszak végétől számított 30. napon beáll, amennyiben a fizetési határidő ennél későbbi időpontra esne (hosszabb fizetési határidő esetén tehát mindig meg kell majd vizsgálnunk, az hogyan viszonyul az elszámolási időszak utolsó napjához), 30 nappal meghaladja, az adófizetési kötelezettség a 30. napon beáll.

________________________________________________________________________________

2015-07-12

EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRA VÁLTHAT A VÁLLALKOZÁSOK TÖBBSÉGE

Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.

Az új szabályozás összességében az adminisztrációs terhek további csökkenését eredményezi a hazai kisvállalkozások számára:

így például a vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet, és kevesebb anyavállalat lesz köteles összevont konszolidált éves beszámolót összeállítani. Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a cél, ennek jegyében pedig megemelték az értékhatárokat, amelyek éves beszámoló készítésére köteleznek. Az idén még egymilliárd forintos árbevétel felett kellett áttérni az egyszerűsített éves beszámolóról, 2016-tól viszont már csak 2,4 milliárd forint felett, míg a mérlegfőösszeg kritériuma 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelkedett. Az átlagosan foglalkoztatottak száma tekintetében maradt az 50 fő. (Természetesen továbbra is a fenti három kritérium közül kettő átlépése kötelezi csak a vállalkozást a váltásra.)

_________________________________________________________________________

2015-07-12

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET TARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA

A számviteli törvény módosítása számos változást hoz a kiegészítő mellékletben is. Ezek közé tartozik, hogy ezentúl be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét. 

A kiegészítő mellékletben szerepelnie kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak. A munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és bérjárulékait állománycsoportonként megbontva kell bemutatni, az egyszerűsített éves beszámolóban viszont elég a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát szerepeltetni.

________________________________________________________________________________

2015-07-12

A GARANTÁLT BÉRMINIMUM ALKALMAZÁSA AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSBAN

A törvény által megfogalmazott kitétel szerint, ha a végzett tevékenység igényli a középfokú végzettséget vagy szakképzettséget, akkor alkalmazni kell a garantált bérminimum összegét. A kötelezettség tehát független attól, hogy az egyéni vállalkozó ténylegesen rendelkezik-e ilyen végzettséggel, illetve szakképzettséggel vagy sem.

________________________________________________________________________________

2015-07-12

2016. ÉVI ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adótörvénycsomagot, amely alapján 2016-ban 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 5 százalékra a sertés tőkehúsok áfája, ezenkívül mérséklődik a bankadó, valamint változik a közműadó. A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését, és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.

________________________________________________________________________________

2015-07-12

CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY 2016

2017. január 1-jétől családi kedvezményt kizárólag a kedvezményezett eltartott, eltartott adóazonosító jelének feltüntetésével lehet  igényben venni.

Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a törvényjavaslat valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. Ennek megfelelően a szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:

(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként

  • a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
  • b) kettő eltartott esetén
  • ba) 2016-ban 83 330 forint,
  • bb) 2017-ben 100 000 forint,
  • bc) 2018-ban 116 670 forint,
  • bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
  • c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.

Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg.

________________________________________________________________________________

2015-07-12

2015. ÉVI MUNKASZÜNETI NAPOK

A 2015. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:

január 10., szombat munkanap

január 2., péntek pihenőnap

augusztus 8., szombat munkanap

augusztus 21., péntek pihenőnap

december 12., szombat munkanap

december 24., csütörtök pihenőnap

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.