Amit az egyéni vállalkozás indításáról tudni kell
Egyéni vállalkozás indításakor Önben is felmerülhet néhány kérdés. Ki lehet egyéni vállalkozó? Hogyan kezdjek neki? Mennyibe fog kerülni? Szükségem lesz könyvelőre? Magam is el tudom látni a könyvelési teendőket? Mi a teendőm regisztrációt követően?
Az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése maradt az az egyedüli ügytípus, amely mind személyesen az okmányirodában, mind pedig elektronikus úton intézhető (ügyfélkapu).
Az egyéni vállalkozással kapcsolatos változás-bejelentési, a szünetelés, illetve megszüntetés bejelentési ügyek kizárólag elektronikus úton – erre szolgáló elektronikus nyomtatványok igénybevételével – az Ügyfélkapun keresztül kezdeményezhetőek. A tevékenység megkezdésének bejelentése díj- és illetékmentes. Az egyéni vállalkozói igazolvány a vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának nem feltétele, kiváltása nem kötelező. Ha szeretnénk vállalkozói igazolványt kiváltani, az 10.000 ft-ba kerül, de ez nem kötelező.
Egyéni vállalkozás alapítása előtt ellenőrizni kell az “Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében” (ÖVTJ kódok: http://nyilvantarto.hu/letoltes/evig_ovtj_kodok.pdf), hogy a folytatni kívánt tevékenység engedély, illetve bejelentés köteles-e. Az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba olyan tevékenységet jelenthet be, melynek gyakorlására vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesítette. Amennyiben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, köteles azt bejelenteni, mely alapján a hivatal törli a tevékenységét.
A tevékenység akkor kezdhető meg, ha a bejelentés nyilvántartásba vételéről a bejelentő igazolást kap ügyfélkapus tárhelyére. A sikeresen elküldött bejelentés (a bejelentés fogadásáról az ügyfélkapus tárhelyre érkezett visszaigazolás) nem jelenti azt, hogy a bejelentett adatokat az egyéni vállalkozói nyilvántartásba bejegyezték. A bejelentés akkor tekinthető eredményesnek, vagyis az egyéni vállalkozói tevékenység akkor kezdhető meg, ha az ügyfélkapus tárhelyre a nyilvántartásba vételről szóló igazolás is megérkezett.
A továbbiakban el kell dönteni, hogy áfa körben szeretne tevékenykedni vagy sem. Ha várhatóan nem fogja elérni éves szinten a 6 millió Ft-os árbevételt, akkor választhatja az alanyi áfamentességet. Ez azt jelenti, hogy a számlákat áfa felszámítása nélkül kell kiállítani, így áfát sem kell fizetni, viszont a beszerzések után sem vonható le az áfa.
Ha áfa körbe lép, akkor kötelező a bankszámla nyitása, egyéb esetben elfogadható a privát bankszámla használata is, de ha túl sok a privát tétel, akkor azért szerencsésebb a külön vállalkozói bankszámla.
Szükség lesz egy számlatömbre és egy bélyegzőre is. Ha csak készpénzes értékesítés lesz, akkor elegendő a készpénzes számlatömb, de azért jó, ha van olyan is, ami az átutalásos fizetésre is alkalmas.
Az egyéni vállalkozás indítását követően 15 napon belül a hatóságokhoz kötelezően benyújtandó adóbejelentkező nyomtatványokat egy könyvelő készíti el Önnek és a későbbiekben is vezeti a könyvelését.
Ha egyéni vállalkozást szeretne indítani és szüksége van könyvelőre, keresse fel könyvelő irodánkat a 17. kerületben vagy Pécelen.
________________________________________________________________________________
Adózási lehetőségek egyéni vállalkozók, társaságok részére I. KATA
KATA – Kisadózó vállalkozások tételes adója
A katát választhatja: egyéni vállalkozás, egyéni cég, valamint bt, kkt, ahol a tagok magánszemélyek. Katát nem választhatja: Kft., illetve aki saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadásával, üzemeltetésével foglalkozik. A kata alá bármikor be lehet jelentkezni, a bejelentkezést követő hónap első napjától máris katás vállalkozók lehetünk.
Ha úgy dönt, hogy belép a Kata alá, akkor már csak azt kell eldönteni, hogy főállású katás vagy mellékállású katás lesz. Ha valakinek nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya, az csakis főállású katás lehet. Ezt jelölni kell a kitöltendő nyomtatványon.
Főállású katás választhat a havi 50.000 Ft és a 75.000 Ft kata megfizetése között. Én, mint könyvelő az ügyfeleknek annyit tudok elmondani, hogy ez milyen előnnyel jár, a döntést mindenkinek magának kell meghoznia. Ha valaki 1 évig kisadózó és havonta 50 000 Ft-ot fizet, akkor a szolgálati ideje nem 1 év, hanem arányosítani kell a minimálbérhez (0,8 év szolgálati idő), tb ellátások alapja havi 81.300 Ft, azok akik 75.000 Ft-ot fizetnek ez az alap 136.250 Ft, a szolgálati idő pedig 1 év.
Nem főállású katásnak 25.000 Ft katát kell havonta fizetnie. A mellékállású kisadózó biztosítási jogosultságokat nem szerez.
Főállású kisadózó esetén 50.000 Ft/hó megfizetésével biztosítottnak minősül, azaz társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez. A Kata fizetés kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadó (16%), vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, társasági adó (10%), személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó (27%) és szakképzési hozzájárulás.
Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül, katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, fogvatartott, egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette, kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
Ha Katás a vállalkozó, akkor a számlára feltétlenül rá kell írni, hogy KISADÓZÓ, különben mulasztási bírságra számíthat. Talán a legjobb rögtön a bélyegzőre is ráíratni. Ha magánszemély részére is értékesít, akkor nem árt, ha van nyugtatömb is a számlatömb mellett.
A katás egyéni vállalkozó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, ami azt jelenti, hogy a kiállított számlákat meg kell őrizni, és erről kell egy nyilvántartást vezetni. A költségszámlákat nem kell gyűjteni, ha áfamentességet kér könyvelőre sincs szüksége és elég évente egy bevallást beadni bevételeiről.
Ha nem éri el az évi 6 millió Ft-os árbevételt, akkor nincs más dolga, mint a bevételről évente egyszer elküldeni egy bevallást, szintén ügyfélkapun keresztül és persze a havi katát befizetni. Ezen felül be kell jelentkezni az iparűzési adó alá, erről év végén bevallást kell készíteni + a kötelező kamarai regisztrációt is meg kell tenni 5 napon belül és az 5 000 Ft kamarai tagdíjat megfizetni. Ha az éves bevétel meghaladja a 6 millió Ft-ot akkor a 6 millió Ft feletti bevétel után 40%-os adót kell fizetni.
Amennyiben áfa alany a vállalkozás, akkor az áfa elszámolása érdekében áfa analitikát is kell vezetnie és ha nem elégszik meg az egyszerűsített helyi iparűzési adó megállapítási szabályokkal akkor annak alapjának megállapításához szükséges nyilvántartást is vezetnie kell.
Ha valakinek év végén a tartozása meghaladja a 100 ezer Ft-ot, akkor az adóhatóság törli a Katások rendszeréből.
Ha valakinek nem megy az üzlet, és azt a havi 50 ezer Ft Katát sem tudja fizetni, akkor lehetősége van az egyéni vállalkozását szüneteltetni vagy megszüntetni. Erre érdemes figyelni, mert ha halmozódik az adótartozás, az egyéni vállalkozó a felhalmozott tartozásáért a saját vagyonával felel, úgyhogy vagy szüneteltetni kell vagy megszüntetni.
A kata alól bármikor ki lehet jelentkezni a következő hónaptól már az általános szabályok szerint adózik a vállalkozás.
Akinek a kisadózói státusza bármilyen okból megszűnt, a megszűnést követő két évig nem választhatja újra ezt a fajta adózást.
Ha további kérdése merülne fel a KATA-val kapcsolatban keresse fel könyvelő irodánkat a 17. kerületben vagy Pécelen.
________________________________________________________________________________
Adózási lehetőségek egyéni vállalkozók, társaságok részére II. EVA
EVA (egyszerűsített vállalkozói adó) egy bevétel-alapú adózási forma, a működés során felmerült költségek nem csökkentik a fizetendő adó mértékét. Az EVA megfizetésével az adóalany mentesül a 27%-os általános forgalmi adó, a 10%-os társasági nyereségadó, a 16%-os osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó, illetve a 14%-os egészségügyi hozzájárulási járulék (éves felső limit 450 ezer Ft) megfizetésétől.
Az adó mértéke: a bruttó árbevétel 37 %-a.
EVA-t választhatja: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, a közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet és a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda.
Induló vállalkozás nem választhatja! Akkor választhatja ezt az adózási formát az adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben tevékenységét folyamatosan végezte, az áfával növelt éves árbevétele ezekben az években a 30 millió forintot nem haladta meg, valamint
a jogi személy és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására; nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt.
Az eva hatálya alá csak december 01. és december 20. között van lehetőség bejelentkezni. Év közben nincs mód a bejelentkezésre, ezért mulasztás esetén a következő év decemberéig várni kell.
Ha további kérdése merülne fel az EVA-val kapcsolatban keresse fel könyvelő irodánkat a 17. kerületben vagy Pécelen.
________________________________________________________________________________
KFT alapítás várható költségei
Az alapításkor szüksége lesz egy olyan cégnévre, amely még nem foglalt, vagy nem hasonlít a megtévesztésig egy másik már bejegyzett társaság cégnevéhez.
Amikor alapítani szeretnénk egy céget, rendelkezni kell az alaptőkével (a minimális jegyzett tőke kft. esetében 3 millió Ft). Tudni kell, hogy ezt a pénzt nem kell közvetlenül a cégalapításkor befizetni, de a társaság hitelezőinek védelmére a Ptk. előírja, hogy a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk összegének erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért (tehát amíg a cég résztvevői nem rakják be a 3 millió Ft-ot). Az a tag aki nem teljesítette a törzsbetétet nem vehet fel osztalékot a kft-ből. Az új Ptk. életbelépése óta nagyobb felelősség terheli az ügyvezetőket. Saját vagyonát teszi kockára az a cégvezető, aki hibázik vagy kárt okoz.
A tagok kötelezettsége a társasággal szemben a törzsbetétjeik szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért –törvényben meghatározott kivétellel– a tag nem felel.
A cégalapítás költségei:
– a kft alapítás illetéke hagyományos eljárásban 100.000 Ft, egyszerűsített eljárásban 50.000 Ft. A hagyományos eljárásban 5.000 Ft közzétételi díjat is fizetni kell,
– ügyvéd díja (általában az illeték díjával megegyezik, ő fogja megírni a társasági szerződést),
– a székhely tulajdonosának igazolásához szükséges lehet a tulajdoni lap kikérése (hiteles tulajdoni lap másolat ára 6.250 Ft),
– névtábla, bélyegző készítés,
– weboldal, névjegykártya készítés,
– céges bankszámla nyitása,
– számlázó program/ számlatömb,
– kamarai tagdíj évente 5.000 Ft,
– könyvelő díja (általában 10.000 Ft/hó-tól)
– szükséges engedélyek díja (jellemzően kereskedelmi tevékenység esetén),
– amíg nem sikerül bevételt szerezni addig az árukészlet, munkabér költségeit is a törzstőkéből kell fedezni.
Ha kft-t szeretne alapítani és szüksége van könyvelőre, keresse fel könyvelő irodánkat a 17. kerületben vagy Pécelen.
_______________________________________________________________________________
Mezőgazdasági őstermelő/kistermelő adózása
Őstermelői igazolványt a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) megyei szervezeténél az a magánszemély válthat ki aki betöltötte a 16. életévét. Az őstermelői igazolvány és a benne lévő betétlap az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas. Kiváltásához nyilatkozni kell: a termelésre és a saját termelésű termékek értékesítésére vonatkozó adatairól, arról, hogy rendelkezik olyan saját gazdasággal, amely alkalmas a nyilatkozat szerinti termelés és értékesítés elérésére (erdei melléktermékek gyűjtése esetén van a terület feletti rendelkezési jogot gyakorlótól erre vonatkozó hozzájárulás), arról, hogy rendelkezési jogosultsága van a termelési eszközök (ideértve a bérelt eszközök is), a termelés szervezése és termelés eredményének felhasználása felett, arról, hogy folyamatosan részt vesz a gazdaság, a termelési eszközök működtetésében. A nyilatkozat tartalmazza a saját termeléshez rendelkezésre álló (saját vagy bérelt) használt földterület helyét, nagyságát művelési áganként, vetésszerkezetét, valamint az állattartását és az állattartásra alkalmas épületek adatait.
A kiállítás évére vonatkozó értékesítési betétlap az adóév első napjától hatályos, ha azt a NAK megyei ügyintéző szervezete az adott év március 20. napja után adja ki.
Mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből elért éves bevétele bármekkora lehet nincs felső határa. Mezőgazdasági kistermelőnek az a mezőgazdasági őstermelő minősül, akinek az őstermelői tevékenységéből elért éves bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.
Mezőgazdasági kistermelőnek nem minősülő őstermelőnek két lehetősége van jövedelmének megállapítására: 1.) a külön bizonylat nélkül is elszámolható 10%-os mértékű költségátalány, 2.) a tételes költségelszámolás alapján történő jövedelemszámítást alkalmazza. A mezőgazdasági őstermelés adóköteles jövedelme az összevont adóalap részét képezi. Az összevont adóalap adóját csökkenti az őstermelői adókedvezmény. Ez a költségelszámolás módjától függetlenül minden mezőgazdasági őstermelőt megillető tevékenységi kedvezmény a könyvelői díjkedvezménnyel együtt legfeljebb évi 100.000 Ft lehet.
A mezőgazdasági őstermelő az adóévben elhatárolt veszteségét az adóévet megelőző két évre visszamenőlegesen is érvényesítheti önellenőrzéssel (a két év egyikében vagy mindkettőben megszerzett őstermelői tevékenységből származó jövedelemét csökkenti az elhatárolt veszteség 30%-ával).
Mezőgazdasági kistermelő adózási lehetőségei:1.) jövedelmét a 10%-os költséghányad alkalmazásával, 2.) tételes költségelszámolással állapítja meg, 3.) átalányadózást választ.
Ha a mezőgazdasági kistermelő tevékenységének bevétele az évi 600.000 Ft-ot nem haladja meg, a gazda ebből származó jövedelme adómentes és erről még adóbevallást sem kell beadnia. A családi közös igazolványba tartozók esetén ezt az összeget személyenként kell figyelembe venni.
Ha a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek az éves bevétele a 4 millió Ft-ot nem haladja meg és az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan igazoltan felmerült legalább 20%-ot kitevő költségszámlával rendelkezik, nyilatkozhat, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme.
Ha a mezőgazdasági kistermelő éves bevétele több mint 4 millió Ft, de az évi 8 millió Ft-ot nem haladja meg, vagy a 4 millió Ft-ot nem haladja ugyan meg, de a kistermelő nem rendelkezik a bevételének 20%-át kitevő költségszámlával a jövedelmének kiszámításakor a bevételének 40%-át kistermelői költségátalány címén számlák vagy igazolás nélkül is levonhatja (a számlák és számla nélkül elszámolt költségek összege nem lehet több az éves bevétel összegénél). Ha a 40%-os költségátalány ellenére adófizetési kötelezettsége keletkezne még igénybe veheti a 100.000 Ft-os őstermelői adókedvezményt.
Az átalányadó alapjául szolgáló jövedelmet az adóévben elért bevételből kiindulva, a törvényben meghatározott költséghányadok figyelembevételével kell kiszámítani. Eszerint az állat vagy állati termék értékesítéséből származó bevételnek a 6 százaléka, más egyéb őstermelői tevékenységből származó bevételnek pedig a 15 százaléka a jövedelem. Az átalányban megállapított jövedelem az összevont adóalap részét képezi, amely után 16 százalék személyi jövedelemadó kötelezettség terheli, illetve a jövedelem után 15 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni.
Átalányadózás esetén nem őstermelői bevételként kell figyelembe venni a költségek fedezetére, valamint a fejlesztési célra jogszabály szerint folyósított vissza nem térítendő támogatást (összevont adóalapba tartozó más önálló tevékenységből származó bevétel). A bevételt, illetve az abból levonható költséget ebben az esetben is a támogatások elszámolására vonatkozó külön szabályok figyelembevételével kell megállapítani. Ez alól kivétel a területalapú támogatás, mert az ilyen támogatás az átalányadó alapjául szolgáló jövedelem megállapításánál bevételnek számít.