Járulékfizetés a hallgatói jogviszony megszűnése után
Akiknek tanulói/hallgatói jogviszonya a II. félévben szűnt meg, diákigazolványuk 2015. október 31-ig érvényes, 2015. december 15-ig jogosultak egészségügyi szolgáltatásra (hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnése + 45 nap).
Amennyiben továbbra sem találnak munkát, nem tanulnak tovább vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosultak, akkor 2015. december 16-tól egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetniük, függetlenül attól, hogy az orvosi ellátást egyébként igénybe veszik-e vagy sem.
Egészségügyi szolgáltatási járulékként idén havonta 6930 forintot kell fizetni, december 16-tól december 31-ig naparányosan 3696 forintot kell a volt diákoknak fizetniük. A fizetési kötelezettség teljesítéséről első ízben a bejelentést követő hónap 12. napjáig (vagyis 2016. január 12-ig), azt követően pedig havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell gondoskodni.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2016. január 1-jétől 7050 Ft (napi összege 235 Ft). Ennek megfelelően a 2016. február 12-én esedékes járulékfizetési kötelezettséget már a módosult összeggel kell teljesíteni. A fizetési kötelezettséget a 15T1011-es számú nyomtatványon kell bejelenteni. Ha a volt diák jövedelem hiányában az egészségügyi szolgáltatási járulékot saját maga nem tudja megfizetni, lehetőség van arra, hogy a járulékfizetést helyette, a hozzájárulásával más, például valamelyik családtagja teljesítse. A járulékfizetési kötelezettség átvállalását a bejelentésben jelezni kell.
________________________________________________________________________________
2015-07-12
2016. ÉVI MUNKASZÜNETI NAPOK
2015. június 29-én megjelent a nemzetgazdasági miniszter rendelete a 2016. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről. A rendelet szerint két szombat lesz munkanap az ünnepnapok körüli munkanap áthelyezés miatt. Ez azt is jelenti, hogy két négy napos hétvégénk lesz.A 2016. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
március 5., szombat munkanap
március 14., hétfő pihenőnap
október 15., szombat munkanap
október 31., hétfő pihenőnap
________________________________________________________________________________
2015-07-12
JÚLIUSTÓL ADÓKEDVEZMÉNYT KAPNAK A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK MUNKAADÓI IS
A munkavédelmi akcióterv kiterjesztéseként a július elsejétől a mezőgazdasági munkakörben alkalmazott 25 és 55 év közötti munkavállalók foglalkoztatása esetén a munkáltató 14,5 százalékos kedvezményt érvényesíthet az őt terhelő szociális hozzájárulási adóból. A jogszabály alapján a kedvezmény a bruttó munkabér után jár, de legfeljebb 100 ezer forint után érvényesíthető.
A kedvezmény egész hónapra akkor érvényesíthető, ha a munkavállalót a hónap egészében mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatják.
Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltató által igénybe vehető kedvezmény összegét a rész- és a teljes munkaidő arányában kell csökkenteni.
________________________________________________________________________________
2015-07-12
JÚLIUS 1-JÉTŐL VÁLTOZNAK AZ IDŐSZAKOS ELSZÁMOLÁSÚ ÜGYLETEK ÁFASZABÁLYAI
Július 1-jétől új szabály szerint kell meghatározni a könyvviteli, könyvvizsgálati és adótanácsadási szolgáltatások teljesítési időpontját, azonban a változás 2016. január 1-től mindenkit elér. Ha a felek időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítési időpont az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja az áfatörvény tavaly elfogadott módosítása szerint. Vannak kivételek.
Az első ilyen kivételes szabály értelmében a fentiektől eltérően az adófizetés a számla kibocsátásának időpontjához igazodik abban az esetben, ha annak kibocsátása és a fizetés esedékessége megelőzi az adott időszak végét (praktikusan tehát akkor, amikor az elszámolással érintett időszak letelte előtt jogosult a szolgáltató az ellenértékre). Látható tehát, hogy az adófizetési kötelezettség időpontja kapcsán a jövőben jelentősége lehet a bizonylat dátumának is.
A másik (szintén nem ritka) “kivétel” értelmében, amennyiben a fizetés esedékessége az érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, úgy a teljesítési időpont (és az adófizetési kötelezettség keletkezése) ehhez az időponthoz igazodik. Van itt azonban egy további korlát: az adófizetési kötelezettség legkésőbb az időszak végétől számított 30. napon beáll, amennyiben a fizetési határidő ennél későbbi időpontra esne (hosszabb fizetési határidő esetén tehát mindig meg kell majd vizsgálnunk, az hogyan viszonyul az elszámolási időszak utolsó napjához), 30 nappal meghaladja, az adófizetési kötelezettség a 30. napon beáll.
________________________________________________________________________________
2015-07-12
EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓRA VÁLTHAT A VÁLLALKOZÁSOK TÖBBSÉGE
Módosították az osztalék elszámolásának szabályait is. Az osztalék összegét a jövőben a döntés napjával kell megjeleníteni a számviteli nyilvántartásokban, és nem annak az évnek a beszámolójában (eredménykimutatásában), amellyel kapcsolatban azt jóváhagyták. Emiatt a korábbi mérleg szerinti eredmény tétel megszűnik, az eredménykimutatás az adózott eredmény levezetését fogja tartalmazni.
Az új szabályozás összességében az adminisztrációs terhek további csökkenését eredményezi a hazai kisvállalkozások számára:
így például a vállalkozások 97-98 százaléka a jövőben egyszerűsített éves beszámolót készíthet, és kevesebb anyavállalat lesz köteles összevont konszolidált éves beszámolót összeállítani. Az uniós irányelvekkel összhangban a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése a cél, ennek jegyében pedig megemelték az értékhatárokat, amelyek éves beszámoló készítésére köteleznek. Az idén még egymilliárd forintos árbevétel felett kellett áttérni az egyszerűsített éves beszámolóról, 2016-tól viszont már csak 2,4 milliárd forint felett, míg a mérlegfőösszeg kritériuma 500 millió forintról 1,2 milliárd forintra emelkedett. Az átlagosan foglalkoztatottak száma tekintetében maradt az 50 fő. (Természetesen továbbra is a fenti három kritérium közül kettő átlépése kötelezi csak a vállalkozást a váltásra.)
_________________________________________________________________________
2015-07-12
KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET TARTALMÁNAK VÁLTOZÁSA
A számviteli törvény módosítása számos változást hoz a kiegészítő mellékletben is. Ezek közé tartozik, hogy ezentúl be kell mutatni a számviteli politikában meghatározott kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek és kiadások összegét, azok jellegét.
A kiegészítő mellékletben szerepelnie kell az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak. A munkavállalók átlagos statisztikai létszámát, bérköltségét és bérjárulékait állománycsoportonként megbontva kell bemutatni, az egyszerűsített éves beszámolóban viszont elég a munkavállalók átlagos statisztikai létszámát szerepeltetni.
________________________________________________________________________________
2015-07-12
A GARANTÁLT BÉRMINIMUM ALKALMAZÁSA AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÁSBAN
A törvény által megfogalmazott kitétel szerint, ha a végzett tevékenység igényli a középfokú végzettséget vagy szakképzettséget, akkor alkalmazni kell a garantált bérminimum összegét. A kötelezettség tehát független attól, hogy az egyéni vállalkozó ténylegesen rendelkezik-e ilyen végzettséggel, illetve szakképzettséggel vagy sem.
________________________________________________________________________________
2015-07-12
2016. ÉVI ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK
Elfogadta az Országgyűlés a jövő évi adótörvénycsomagot, amely alapján 2016-ban 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa, és 5 százalékra a sertés tőkehúsok áfája, ezenkívül mérséklődik a bankadó, valamint változik a közműadó. A törvény bevezeti a növekedési adóhitel-kedvezményt, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételeknek megfelelő vállalkozások elhalaszthatják az adó megfizetését, és azt két év alatt nyolc részletben teljesíthetik.
________________________________________________________________________________
2015-07-12
CSALÁDI ADÓKEDVEZMÉNY 2016
2017. január 1-jétől családi kedvezményt kizárólag a kedvezményezett eltartott, eltartott adóazonosító jelének feltüntetésével lehet igényben venni.
Az adókulcs csökkentésével összefüggésben a törvényjavaslat valorizálja a családi kedvezmény mértékeit is, annak érdekében, hogy változatlanul érvényre jusson az a 2014-ben elfogadott szabály, mely szerint a két eltartottat nevelő családok által jogosultsági hónaponként érvényesíthető családi kedvezmény mértéke adóban kifejezve 2016-tól kezdődően négy év alatt fokozatosan kétszeresére – 10 ezer forintról 20 ezer forintra – növekszik. Ennek megfelelően a szja tv. 29/A. § (2) bekezdése helyébe majd a következő rendelkezés lép:
„(2) A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként
- a) egy eltartott esetén 66 670 forint,
- b) kettő eltartott esetén
- ba) 2016-ban 83 330 forint,
- bb) 2017-ben 100 000 forint,
- bc) 2018-ban 116 670 forint,
- bd) 2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,
- c) három és minden további eltartott esetén 220 000 forint.
Megjegyzendő, hogy a háromgyerekesek havi kedvezményének teljes érvényesítéséhez havonta az idei 300 000 forint helyett, a jövő évtől 309 375 forint összevont adóalapba tartozó jövedelem szükséges, ami legalább 3,1 százalék béremelésnek felel meg.
________________________________________________________________________________
2015-07-12
2015. ÉVI MUNKASZÜNETI NAPOK
A 2015. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend a következő:
január 10., szombat munkanap
augusztus 8., szombat munkanap
augusztus 21., péntek pihenőnap
december 12., szombat munkanap